Return to Iskolánk

Névadónk

Nádasdy Tamás


Nádasdy Tamás (1498 – 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója, és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által “fekete bég”-nek nevezett hadvezér apja.
Nádasdy Tamás nem érdemtelenül lett iskolánk névadója. Édesapja Mátyás király lovastisztje volt, ő maga az ország nádorává vált. Ehhez az emelkedéshez alapként szolgáltak házassága révén szerzett birtokai, de kiváló emberi tulajdonságai és műveltsége is.

Szerepe a magyar kultúra fejlesztésében
Oktatás
A Nádasdy családban hagyomány volt a gyerekek taníttatása. Nádasdy Ferenc a fiát, Tamást Grazba küldte, ahol kitűnően megtanult németül. Nádasdy Ferencnek különösen fontos volt az, hogy kanizsai várnagyként elsősorban nem is a hadi dolgokkal, hanem a gazdaság igazgatásával kellett foglalkoznia, ami megkövetelte a betűvetés ismeretét tőle. Ennek jelentősége értelmében mindent elkövetett gyermekei megfelelő neveltetéséért. Ügyelt arra, hogy több gyermeke is megtanuljon írni és olvasni, még a lányok is, ami abban a korban szokatlannak számított.
Nádasdy Tamás követte apja szemléletét, aki Sárváron iskolát alapított. 1534-ben Mindszenti Tamás ajánlásával Sylvester Jánost alkalmazta, de amíg a téglából készülő iskolaépület építése zajlott, Sylvester beiratkozott a wittenbergi egyetemre. Dévai Bíró Mátyás 1583-ig tartózkodott Sárváron, azután beszámolt Philipp Melanchthonnak Nádasdy intézetéről. Melanchthon 1537. október 9-én levélben gratulált Nádasdynak.
Nyomdászat
Az oktatás mellett nagy szerepe volt tevékenységében a nyomda is, amit Sárváron alapított. A korban ekkor még csak Budán és Szebenben működött nyomda és a környező országokban is csak a nagyvárosokban, Bécsben, Krakkóban, Prágában volt ez jellemző. 1539-ben jelent meg az első nyomtatott mű, Sylvester János Grammatica Hungarolatinája, majd ezt követte 1541-ben az Új testamentum, ami Magyarország első magyar nyelvű nyomtatványának felelt meg.
Ez után viszont lassú hanyatlás indult meg a nyomdában, nem volt jelentős kereslet a művekre, ami később a főúri nyomda végleges bezárásával zárult.

Várépítészet
Nádasdy korán felismerte, hogy az új végvárrendszer kiépítése a kulcs az ország védelmében, de csak az 1550-es években tudott hozzálátni az erődítési munkálatokhoz. Megerősítette Kanizsát, Egervárt, Kapuvárt, Lékát és Keresztúrt, felépíttette Zalavár palánkvárát és az ő javaslatára történt meg Szigetvár megerősítése is az 1556-os ostrom után. A két legfontosabb saját erőssége viszont Kanizsa és Sárvár volt.

A családja
A Nádasdy család bár bizonyíthatóan ősi, nemesi származású, a középkor folyamán soha nem tartozott az ország meghatározó birtokosai közé. A család életében sokszor merült fel a nemességigazolás igénye, különféle módon próbálták bebizonyítani, hogy nem csak nemes, de úri családból is származnak egyben. A XVIII. században Pray György a Pritanicus (vagy Britanicus) nevű, oklevelekben előforduló személyeket nevezi meg a Nádasdyak ősének, mivel mind a Nádasdy címerben, mind pedig a Pritanicusékéban egy kacsa található. Azt is leírja, hogy a család feltehetőleg az Eduárd brit király fiaival Magyarországra érkezett brit nemesek leszármazottja. Bővebbb információ: A reformáció kori csepregi kollégium (1557-1643) Zátonyi Sándor cikke

Vélemény, hozzászólás?