SZC logo

Vas Megyei Szakképzési Centrum

OM kód: 203062 | 9735 Csepreg, Rákóczi u. 13-15.

Intézmény logo

Vas Megyei Szakképzési Centrum Nádasdy Tamás Technikum és Kollégium

  • Hírek
  • Közérdekű adatok
  • CLASSROOM
  • KRÉTA
Széchenyi 2020

Házirend

A házirendről

Iskolánk házirendje:

H Á Z I R E N D - 2014
 
Az SZMSZC Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai, Műszaki Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII 31.) EMMI rendelet, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján – meghatározza a házirend témakörébe tartozó szabályokat.  
 
    I.     Bevezető rész  
 
1. A házirend célja  
A házirend célja, hogy - többek között - megállapítsa:  - az egyes tanulói jogok gyakorlásának módját,   
-    az egyes tanulói kötelezettségek teljesítésének módját,  
-    az iskolai tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola és helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, iskolán kívüli rendezvényeken megengedett tanulói magatartást.  
 
2.    A házirend hatálya  
2.1.    A házirend személyi hatálya kiterjed:  
-    az intézménnyel munkajogi jogviszonyban lévő személyre,   
-    az iskolai ellátásában részesülő tanulóra, illetve meghatározott esetekben a szülőre, különösen a kiskorú tanuló szülőjére.   
2.2.    A házirend időbeli hatálya:  
-    a tanulók és szüleik vonatkozásában a beiratkozáskor (az intézményi tanulói jogviszony kezdetekor) keletkezik és az intézményi tanulói jogviszony megszűnéséig tart,  - kiterjed a teljes tanévre, beleértve a szüneteket is.  
2.3.    A házirend területi hatálya:  
A házirend előírásait  
-    az intézmény területén,  
-    illetve az intézmény által szervezett programok, foglalkozások esetében az intézményen kívül is alkalmazni kell.  
2.4. A házirend hatályba lépésére vonatkozó szabályok:  
A házirendet az iskolaigazgató készíti el és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a szülői szervezet, az iskolai diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol.   A házirendet a nevelőtestület részéről az igazgató írja alá.  
 
3. A házirend nyilvánossága  
A házirendet az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni.  
A házirend egy-egy példányát át kell adni:  -     a szülői szervezet elnökének,  
-    a diákönkormányzat képviselőjének,   
-    valamennyi pedagógusnak és egyéb foglalkoztatottnak,   
-    a tanulónak, illetve a tanuló szülőjének az iskolába történő beiratkozáskor.  
A házirend változásakor a házirendet ismételten nyilvánosságra kell hozni, a házirend egy-egy példányát ismét át kell adni az érintetteknek.

 
    II.      A házirend kötelező elemei   
 
1. Gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások  A) A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolása  
Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell.   
A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha:  
a)    a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő előzetes írásbeli kérelmére – engedélyt kapott a távolmaradásra. Az engedélyezés helyi rendje a következő:  - hivatalos kikérőt kell benyújtani, melyet:  
-    az osztályfőnök (ha a kikérés 1-3 napig terjed), illetve -    az iskolaigazgató (ha a kikérés 3 napon túl terjed) hagy jóvá,  
-    a döntésről a tanulót, illetve a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell,  -     a döntésnél figyelembe veendő szempontok:  
-    a tanuló mulasztásainak száma és jellege,  
-    a távollétnek a tanuló tanulmányaira gyakorolt várható hatása.  
b)    a tanuló beteg volt, s ezt az alábbiak szerint igazolja, a betegség miatti mulasztás igazolására orvosi igazolás szükséges annak érdekében, hogy igazolt legyen az a tény is, hogy a tanuló ismét egészséges, és látogathatja az intézményt. Az igazolást az ellenőrzőbe kell beíratni a betegséget igazoló orvossal.   
c)    a tanuló hatósági intézkedés miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A tanuló hiányzását a hatóság által kiállított igazolással kell igazolni.  
d)    a tanuló egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A hiányzását a nagykorú tanuló és a szülő, kiskorú tanuló esetén a szülő igazolhatja. Az igazolás az ellenőrzőbe történő bejegyzéssel történik.  
A tanuló részére a szülő összesen legfeljebb három tanítási napot igazolhat a fentiek alapján.  
A szülő nem köteles indokolni a tanuló hiányzásának okát.  
A hiányzás igazolását az oktatásban való ismételt részvétel megkezdését követően, de legkésőbb 8 tanítási napon belül be kell mutatni.  
Ha a távolmaradást a tanuló nem igazolta, akkor a mulasztás igazolatlan.   
B) A késések és azok igazolása  
Ha a tanuló a tanórai foglalkozások kezdetére nem érkezik meg, a késését igazolnia kell.  
A késéseknél nem kell figyelembe venni azokat a késéseket, melyek:  
-    a rendkívüli időjárási körülmények miatt következtek be, pl.: a nagy havazás, ónos eső,  
-    a tanuló önhibáján kívüli körülmények miatti következtek be, pl.: vidéki menetrend szerinti tömegközlekedési járat kimaradása, késése, menet közbeni meghibásodása stb.  
Késésnek minősül, ha a tanuló a becsengetést követően:  
-    nem tartózkodik a tanteremben, illetve   
-    zárva tartott (az óraközi szünetekben és a használaton kívüli időben) tanteremben tartandó tanórák esetében a tanterem előtt.  
A tanár a késést az elektronikus naplóba - a késés percben kifejezett időtartamával együtt - bejegyzi.  
A szülő is igazolhatja a késést, figyelembe véve azt, hogy a szülő által igazolható késések és mulasztások együttes értéke nem haladhatja meg a 3 tanítási napnak megfelelő óraszámot.  
A késések idejét a tanévben össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül.  A késő tanuló nem zárható ki a tanóráról.  

2. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai  A) A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések  Érintettek köre: 
-    A nappali oktatás munkarendje szerinti felkészítésben a második szakképesítésre való felkészülők köre. 
-    A nappali oktatás munkarendje szerinti szakközépiskolában a nem tanköteles tanulók vagy szakképző évfolyamon tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt az évfolyamot második alkalommal ismétlők. - Étkezést igénybe vevők 
A térítési díjat általában előre kell megfizetni, a túlfizetés összege a következő havi térítési díj összegéből levonásra kerül. A térítési díj visszafizetése készpénzben az intézményi jogviszony megszűnését követően történik, az érintett írásbeli értesítését követően.  
A térítési díj fizetési módja:  
-    készpénz,   
-    átutalás,  
-    beszedési megbízás,  -     csekk.  
A menzai étkeztetésre vonatkozó szabályok év elején a tanulókkal ismertetésre kerülnek.  
 
B) A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai:  
A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban résztvevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani.
3.    A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve és az elosztás rendje  
1.    Az iskola a normatív kedvezményeknek megfelelő igények kielégítését követően benyújtott további igényeket:  
-    a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint  
-    a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével, a 2.-3. pont szerint határozza meg:  
2.    A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatásokat elsősorban a könyvtárban lévő tankönyvek és tartós tankönyvek kölcsönzésével kell biztosítani.  
3.    A tankönyvkölcsönzés az iskolai könyvtár közreműködésével történik.
4.    A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái  
A)    A tanuló véleménynyilvánításának rendje, formája 
1.    A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson:  
-    az oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos minden kérdésről,   -     az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról,   -     az iskola működéséről.  
-    A tanuló a véleményét:  
-    önállóan, saját maga, illetve  
-    a tanulók képviselete útján is elmondhatja.  
a. Az iskola a tanulók számára a következők szerint biztosítja a szabad véleménynyilvánítás jogát:  
2.    A tanuló a véleménynyilvánítási jogával a tanítási órán a pedagógus által meghatározott keretek között élhet. (A pedagógus az óra menetéhez, felépítéséhez igazodva adhat alkalmat arra, hogy a tanulók véleményt nyilváníthassanak.)  
3.    A tanuló véleményt nyilváníthat az egyéb foglalkozásokon, a foglalkozást vezető által meghatározott keretek között.   
4.    A tanuló szabadon véleményt nyilváníthat az iskola erre a célra létrehozott, erre alkalmat adó fórumain, az adott fórumon meghatározott, szabályozott módon.   
Ilyenek: a diákönkormányzat, a szülői szervezet, valamint egyéb iskolai közösségek fórumai. Ezek működését saját működési szabályzatuk határozza meg, melyek nyilvánosak.  
5.    A tanuló, illetve kiskorú tanuló esetén a szülő az 1. pontban meghatározott jogokat   -     szóban:  
-    a diákfórumokon, illetve  
-    az iskola vezetői vonatkozásában fogadóórájuk idejében,   
-    írásban az érintett személyhez, illetve fórumhoz való benyújtással gyakorolhatja.  
-    A véleménynyilvánítás formái különösen:  
-    személyes megbeszélés,   
-    gyűlésen, fórumon való felszólalás, véleményközlés,   -     írásos megkeresés, véleménynyilvánítás.  
6.    A pedagógusok és az intézményvezetők feladata, hogy biztosítsák a tanulók véleménynyilvánítási szabadságát.  
7.    A véleménynyilvánítás gyakorlása során a tanuló nem sértheti  
-    az iskola alkalmazottjainak,   
-    a többi tanulónak a személyiségi jogait, emberi méltóságát.  
B)    A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái   
1.    A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, a személyét, illetve a tanulmányait érintő kérdésekről.  
2.    Ennek érdekében a tanuló joga, hogy: 
-    tanulmányi előmenetelét, tanulmányai értékelését megismerje,  
-    ismerje a teljesítménye értékelésének elveit és eredményét (az értékelési elveket a tanév elején a pedagógusok ismertetik a tanulókkal),  
-    megismerje a számonkérések formáit és évközi rendjét, a megírandó témazáró dolgozat idejéről (legalább 1 héttel korábban) előre tájékoztatást kapjon – figyelembe véve a helyi tanterv erre vonatkozó rendelkezéseit,  
-    írásbeli dolgozatát annak megírásától számított 10 munkanapon belül, a pedagógus értékelését követően visszakaphassa, megtekinthesse,  
-    tanulmányairól tájékoztatást kapjon úgy, hogy tantárgyanként és félévenként legalább a heti óraszámmal megegyező + egy, de legalább két érdemjegye legyen.  
3.    A tanuló joga, hogy információt kapjon:  
-     az iskola működésével, működési rendjével kapcsolatos kérdésekről,  -     az iskolai pedagógiai programról és a helyi tantervről.  
4.    A tanuló joga, hogy kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon.  
5.    A tanuló, illetve kiskorú tanuló esetén a szülő az 1. pontban meghatározott jogokat   -     szóban:  
-    a diákfórumokon, illetve  
-    az iskola vezetői vonatkozásában fogadóórájuk idejében,   
-    írásban az érintett személyhez, illetve fórumhoz való benyújtással gyakorolhatja.  
6.    A pedagógusok és az intézményvezető feladata, hogy gondoskodjanak arról, hogy a tanulók ismerjék meg a tájékoztatásukra vonatkozó rendet, a tájékoztatás formáit.  
7.    A tájékoztatás formái:  -     szóbeli tájékoztatás,   -     írásbeli tájékoztatás.  
8.    A tájékoztatás a tartalmának, jellegének megfelelően történhet:  -     közösen, illetve  -     egyénileg.  
9.    A tanulóval kapcsolatban tájékoztatást adhat:  
-    az intézményvezető,   
-    a nevelőtestület,   
-    a szaktanár,  
-    az osztályfőnök,  
-    az oktató-nevelő munkát végző pedagógus.  
10.    A tájékoztatás rendje a következő:  -     az iskola nyilvános dokumentumai:  
-    az SZMSZ,   
-    a pedagógiai program  
-    mindenki számára elérhető helyen (pl.: a honlapon, a könyvtárban) elhelyezésre kerülnek,   
-    a házirend a honlapon folyamatosan megtekinthető, illetve annak egy példányát a tanulónak, illetve a szülőnek át kell adni.  
11.    Az iskola köteles a 10. pontban meghatározott dokumentumokról szóbeli tájékoztatást is adni a dokumentumok elfogadása, valamint módosítása esetén. 12.    A tanuló, illetve a szülő szóban jelezheti további tájékoztatási igényét. Az igényt - annak jellegétől függően - az iskola foglalkoztatottja a dokumentumokba való betekintési lehetőség biztosításával, illetve szóbeli tájékoztatás nyújtásával elégíti ki.  
13.    Az intézmény zárva tartására vonatkozó tájékoztatás megtörténik a szülői értekezleteken, a tanulók, ellenőrzőjébe való bejegyzéssel, valamint a tájékoztatás iskolai hirdetőtáblára történő kifüggesztésével, illetve az elektronikus hirdetőtáblán történő megjelenésével. 
 
5. A gyermekek, tanulók jutalmazásának elvei és formái  
1. A tanulók jutalmazásának elvei  
Jutalom különböző szempontok figyelembevételével adható. Kiemelt szempontok:  
-    tanulmányi eredmény,  
-    szorgalom,  
-    magatartás,  
-    sportteljesítmény,  -     kulturális tevékenység,  
-    közösségi tevékenység.  
A tanulmányi eredménnyel kapcsolatban jutalmazható: 
-     az osztályon, iskolán belül kiemelkedő tanulmányi eredmény,  -     a különböző szintű tanulmányi versenyen elért jó eredmény.  
A szorgalommal kapcsolatban jutalmazható az osztályon, iskolán belül kiemelkedő szorgalom.  
A magatartással kapcsolatban jutalmazható a követendő, helyes, példamutató közösségi magatartás.  
A sportteljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható:  
-     az iskolán belül kiemelkedő sporteredmény, illetve tevékenység,  -     a különböző szintű sportversenyeken elért jó eredmény.  
A kulturális tevékenységgel kapcsolatban jutalmazható az iskolán belül, illetve az iskolához kapcsolódóan, az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez hozzájáruló, példamutató, kiemelkedő, kulturális élet területén elért jó eredmény, illetve tevékenység.  
A közösségi tevékenységgel kapcsolatban jutalmazható:  
-    az osztályon, iskolán belül kiemelkedő közösségi tevékenység, valamint  
-    az iskolán kívül, de az iskola nevéhez kapcsolódóan annak jó hírnevét ápoló, növelő, kiemelkedő közösségi tevékenység.  
A jutalmazás történhet:  
-    egyénileg, tanulónként, illetve  
-    csoportosan, adott közösség, illetve osztály számára. 2. A tanulók jutalmazásának formái  
A tanulók jutalmazásának főbb formái:  -     szóbeli dicséret,  
    -     írásbeli dicséret.  
A szóbeli dicséret valamely tanulói közösség előtt, nyilvánosan történik.  
Írásbeli dicséret: oklevél átadással és/vagy az iskolai tájékoztatóba, ellenőrzőbe, illetve bizonyítványba történő bejegyzéssel történik.  
A szóbeli és írásbeli dicséret ünnepélyes keretek között is adható, ha arról a jutalmazó úgy dönt.  A jutalmazások fokozatai:   
-    szaktanári szóbeli dicséret,  
-    szaktanári írásbeli dicséret,  
-    osztályfőnöki szóbeli dicséret,  -     osztályfőnöki írásbeli dicséret,  -     igazgatói írásbeli dicséret.  
Az írásbeli dicséret mellé jutalom is adható.  
A jutalmazás formái:  
-    egyén esetében: tárgyjutalom, elsősorban könyv, Nádasdy-plakett 
-    közösség esetében: tárgyjutalom, illetve jutalomkirándulás, egyéb kulturális, sport stb. tevékenységhez 
kapcsolódó anyagi kedvezmény (pl. belépőjegy juttatása stb.).  
 
6. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei  
1. Ha a tanuló a kötelességeit enyhébb formában megszegi, ellene fegyelmező intézkedéseket kell alkalmazni.  Az intézkedések formái: (a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően) 
-    szaktanári szóbeli figyelmeztetés,  
-    szaktanári írásbeli figyelmeztetés,  
-    osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés,  
-    osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés,  
-    osztályfőnöki (írásbeli) intés,   
-    osztályfőnöki (írásbeli) megrovás,  
-    igazgatói (írásbeli) figyelmeztetés,  -     igazgatói (írásbeli) intés,  -     igazgatói írásbeli megrovás. 
Az intézkedések alkalmazásánál, annak fokozatai meghatározásánál elsősorban az osztályfőnök dönt a szaktanárok véleménye kikérését követően.  
A szaktanárok fegyelmező intézkedésként szaktanári figyelmeztetést adhatnak annak a tanulónak, akinek magatartása, fegyelme órájukon huzamosabb ideig nem kielégítő.  
2. Vétkes és súlyos kötelességszegés  
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárást kell lefolytatni.  
A fegyelmi eljárást követően írásbeli határozattal lehet fegyelmi büntetést kiszabni.  Az így kiszabott fegyelmi büntetés formái:  
-    megrovás,  
-    szigorú megrovás,   
-    meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása,  
-    áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába (ez utóbbi esetben, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott),  
-    eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától (tanköteles tanulóval szemben csak indokolt esetben alkalmazható),  
-    kizárás az iskolából.  
3. Az egyes büntetési fokozatok kirovási sorrendje és a kirovás okai  Szaktanári figyelmeztetésben lehet részesíteni a tanulót akkor, ha:  
-    zavarja a tanórát,   
-    a szaktanárral szemben tiszteletlenül viselkedik. 
Osztályfőnöki figyelmeztetésben lehet részesíteni a tanulót akkor, ha:  
-    már kapott harmadik szaktanári figyelmeztetést és újabb büntetést kell kiszabni,   
-    ismétlődően tiszteletlen viselkedést mutat,   
-    a tanórát mobiltelefonnal megzavarja,   
-    késését harmadik alkalommal nem tudja igazolni,   
-    1-2 igazolatlan órája van.  
Osztályfőnöki intésben lehet részesíteni a tanulót akkor, ha:  
-    ismételt osztályfőnöki figyelmeztetés után újabb büntetést kell kiszabni,   -     3-5 igazolatlan órája van.   
Osztályfőnöki megrovásban lehet részesíteni a tanulót akkor, ha:  
-    ismételt osztályfőnöki intés után újabb büntetést kell kiszabni.  
Igazgatói figyelmeztetésben lehet részesíteni a tanulót akkor, ha:  
-    ismételt osztályfőnöki megrovás után újabb büntetést kell kiszabni; 9 igazolatlan órája van. 
Igazgatói intésben lehet részesíteni a tanulót akkor, ha:  
-    ismételt igazgatói figyelmeztetés után újabb büntetést kell kiszabni, 16 igazolatlan órája van. 
Igazgatói megrovásban lehet részesíteni a tanulót, ha: 
-    igazgatói intés után újabb büntetést kell kiszabni; 22 igazolatlan órája van. 
 
 7. Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja  Az intézményben elektronikus naplót használunk.  
A szülő részéről történő hozzáférés módja a következő:  
Az elektronikus naplóhoz a jogosultak személyes kóddal férhetnek hozzá. A hozzáférési kódját személyesen az édesapa, illetve gondviselő kapja meg. Ha a személyes átvétel nem lehetséges, ajánlott levélben kerül megküldésre a kód.  
Az elektronikus napló használata érdekében a hozzáférési kód megadása mellett az iskola tájékoztatja a kód jogosultját:  
-    az elektronikus napló interneten keresztüli elérési útvonaláról,  az elektronikus napló használati rendjéről, a belépés, bejelentkezés módjáról,   
-    a központilag generált kód, jelszó megváltoztatásának célszerűségéről és módjáról,  
-    arról, hogy a gyermeke osztályzatait hogyan tudja megtekinteni.  
 
8. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje:  
1.    Az osztályozó vizsga követelményei:  
Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti részletes követelményeit az iskola pedagógiai programja határozza meg.  
Osztályozó vizsga letétele annak a tanulónak engedélyezhető, akinek:  
-    az adott tantárgyból az előző félévi és év végi eredménye legalább 3 (közepes) volt. 
 
2.    A tanulmányok alatti vizsgák ideje  
Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsga szervezésénél figyelembe vételre kerül, hogy a tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az osztályozó értekezlet előtt kell megszervezni.  
Az információkat:  
-    ki kell függeszteni az iskola hirdető táblájára,  -     a szülőkkel szülői értekezleten ismertetni kell,   
-    a tanulókkal osztályfőnöki órán kell megosztani.  
A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor tájékoztatni kell.  3. Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje  Az osztályozó vizsgára történő jelentkezés írásban történik.  
A jelentkezési lapon meg kell adni:  
-    a tanuló nevét, osztályát,  
-    azt a tantárgyat, melyből osztályozó vizsgát kíván tenni,   
-    az osztályozó vizsgával érintett tantárgy azon évfolyamait, melyből vizsgázni kíván,   -     a jelentkezéskor a tantárgyat tanító pedagógus nevét.  
A jelentkezési lapot 18 éven aluli tanuló esetében a szülőnek is alá kell írnia.  
A jelentkezést írásban le lehet mondani az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt 60 nappal. Ezt követően a vizsgát lemondani már nem lehet.  A vizsgára történő jelentkezést az intézmény nevében az igazgató fogadja el és engedélyezi.  
 
9. A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, a csengetési rend

1. Az intézmény munkarendje az egészséges életmód támogatása szempontjai szerint kerül kialakításra, melyre vonatkozó szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező.  2. A kötelező órákat a tanulók az órarendjük szerint, az alábbi munkarendben kötelesek teljesíteni:  
 
0. óra: 7:00 - 7:40
1. óra: 7.45 – 8.30 
2. óra: 8.35 – 9.25 
3. óra: 9.30 – 10.15 
4. óra: 10.25 – 11.10 
5. óra: 11.20 – 12.05 
6. óra: 12.10 - 12.55 
7. óra: 13.00 – 13.45 
8. óra: 13.50 – 14.35
 
3.    A menzai étkeztetés ideje az ebédlőben:   
    -     hétfőtől csütörtökig 12.30-tól 15.00-ig, pénteken: 11.30-tól 14.00-ig tart.  
4.    Az iskolaigazgató a rendkívül indokolt esetekben rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.  5. A tanulóknak az első óra előtt 5 perccel az intézményben kell tartózkodniuk.  
 
10. Az iskolai tanulói munkarend  
1.    Az intézményben alkalmazott oktatás munkarendje: 
nappali oktatás munkarendje.  
2.    Az iskola nyitva tartása, az ügyintézés időpontjai:  
-    Az iskola tanév közbeni nyitvatartási ideje hétfőtől – péntekig: 6.30 – 17.00  
-    Az iskolában a tanulók és szüleik hivatalos ügyeiket (beleértve az információ-, tájékoztatáskérést, valamint a gazdasági jellegű ügyeiket) a következő időpontban intézhetik: 8.00 – 16.00 (hétfő-csütörtök), péntek 8.00 – 13.00  3. A tanévet követően a tanítási szünetekben az alábbiak szerint van ügyfélfogadás:   szerdánként: 8.00 – 12.00  
 
11. A tanórai és egyéb foglalkozások rendje  
A) tanórai foglalkozások rendje  
1.    A tanórai foglalkozások becsengetéskor kezdődnek és kicsengetésig tartanak.  
2.    A tanulónak becsengetéskor a tanóra tartási helyén /tanteremben/ kell tartózkodnia.  
3.    A zárva tartott termek esetében a tanórák megkezdése előtt a tanulóknak a terem előtt kell gyülekezniük.  
4.    A tanítási órákra köteles a tanuló a tanszerét, felszerelését, valamint ellenőrző könyvét előkészíteni.  
5.    A tanuló a tanórai foglalkozás során köteles betartani a pedagógus utasításait, a tanóra rendjét nem zavarhatja, szólási szándékát kézemeléssel kell jeleznie, s csak a pedagógus szólítására szólhat.  
6.    A tanuló a tanórai foglalkozásokon köteles részt venni.  B) Az egyéb foglalkozások rendje   
1.    A tanuló joga, hogy részt vegyen az iskola által szervezett egyéb foglalkozáson.  
2.    Az egyéb foglalkozások formái:  
-    rendszeres elfoglaltságok pl.: szakkör, sportkör, énekkar,  
-    nem rendszeres elfoglaltságok: iskolai rendezvények, ünnepségek, múzeum, színház, mozi látogatás, stb. 
3.    A tanuló kezdeményezhet különböző tanórán kívüli foglalkozásokat és részt vehet azokon.  
Kezdeményezheti iskolai diákkör létrehozását. A kezdeményezést írásban kell benyújtani az iskolaigazgató számára.  
Az iskola a kezdeményezett diákkörre vonatkozó javaslatot a faliújságon közzé teszi.  
4.    A tanuló joga, hogy tagja legyen a rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozásoknak, diákkörnek, különböző köröknek, valamint iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek.  
A    különböző rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozások indítására a jelentkezési lehetőséget az iskola a tantárgy választásához hasonlóan biztosítja.  
A rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel adott tanévben kötelező, ha arra a tanuló jelentkezett. A rendszeres tanórán kívüli foglakozáson való részvételről kijelentkezni csak a következő évi igényfelméréskor lehet.  
A rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozások ingyenesek, de egyes szakkörök és az önképzőkörök – azok jellegétől függően – térítési díjasak is lehetnek. Ennek feltételeit, a fizetendő díjakról való tájékoztatást az intézmény a jelentkezések előtt megadja.  
5.    Egyes, nem rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozások (pl.: színház, mozi, múzeum stb. 
látogatás) igénybevételéért részvételi díjat kell fizetni.   
A    foglalkozásokra való jelentkezéskor a díjakra vonatkozó tájékoztatást a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője számára meg kell adni.  
(A részvételi díjas foglalkozáson való részvétel a tanuló számára nem lehet kötelező úgy, hogy annak térítési díja befizetésére is kötelezve legyen.)  
6.    A tanórán kívüli foglalkozások időpontját és helyszínét az intézmény a foglalkozásra jelentkezők, valamint a foglalkozást tartó igényei figyelembe vételével állapítja meg.  
A    tanórán kívüli foglalkozások időpontjáról a tanulók írásbeli vagy szóbeli tájékoztatást kapnak.  
 
12. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések  
1.    A tanuló, illetve kiskorú tanuló esetében a szülő joga, hogy válasszon a választható tantárgyak közül.  
2.    A választható tantárgyakra való jelentkezést az iskola a tanulók, illetve szüleik részére eljuttatott írásbeli jelentkezési lapon biztosítja.  
A választható tantárgy tanulásának megkezdését megelőző tanév, az iskola:  
-március 1-ig előzetes, majd  
- szeptember 15. időpontig végleges   felmérést végez.

3.    A kérelmek elbírálásának – az igények teljesítésével összefüggő – rangsorolási rendje a következő, ha több igény van, mint amennyi teljesítésére lehetőség van, a kérelmeket:  -     azok benyújtásának sorrendjében, vagy  -     sorsolással kell elbírálni.  
4.    A tanuló június 15-ig jelezheti írásban azt, ha a következő tanévtől nem kíván részt venni a választható tantárgy óráin.  
5.    Az iskola köteles a választott tantárgy, illetve foglalkozás adott tanévben történő beindítására, illetve biztosítására akkor, ha a jelentkezők száma eléri a 6 főt.  
 
13. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje 
1.    Az iskola biztosítja a tanulónak azt a jogát, hogy az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, iskolai létesítményeket a tanítás előtt, a tanórák közötti szünetekben, valamint a tanítást követően, de az iskola nyitvatartási idejében igénybe vegye.  
2.    A tanulók a könyvtárat az alábbi szabályok betartásával használhatják:  
-    Könyvtárat a könyvtári SZMSZ szerint használhatják, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt.  
-    A könyvtárra vonatkozó szabályok a tanulókkal év elején ismertetésre, valamint a könyvtárban jól látható helyre elhelyezésre kerülnek.   
-    A könyvtár nyitvatartási rendje az iskolai hirdető táblára, valamint a könyvtár ajtajára is kifüggesztésre kerül.  - A könyvtárat csak a könyvtáros jelenlétében lehet igénybe venni.  
3.    Fedett sportlétesítmények az alábbi szabályok tartásával használhatóak:   
-    A tanulók a fedett sportlétesítményeket (tornatermet), valamint az öltözőket a vonatkozó szabályok szerint használhatják.  
-    Ezek a szabályok a tornateremben több helyen kifüggesztésre kerülnek. A fedett sportlétesítményekre vonatkozó szabályok a tanulókkal év elején ismertetésre, valamint a sportlétesítményekben jól látható helyen elhelyezésre kerülnek.  
-    A sportlétesítmények nyitvatartási, valamint szabad igénybevételi rendje az iskolai hirdetőtáblára, valamint a sportlétesítmények ajtajára is kifüggesztésre kerül.  
-    A tornatermet csak pedagógus jelenlétében lehet igénybe venni.  -     A tornatermet csak tornafelszerelésben lehet igénybe venni.  
4.    Sportpálya használata a következő: a sportpályát szabadon használhatják a tanulók akkor, ha ott tanóra vagy tanórán kívüli foglalkozás, illetve más, az iskola által szervezett program nem folyik.  
5.    Számítástechnika terem:  
-    a számítástechnika terem használatára vonatkozó speciális használati szabályok a tanulókkal év elején ismertetésre, a teremben pedig kifüggesztésre kerülnek,  
-    a tanulók a számítástechnika termet a terem használati rendjére vonatkozó külön szabályok szerint vehetik igénybe,   
-    a számítástechnika termet csak pedagógus jelenlétében lehet igénybe venni.  
6.    Az udvar használata a következő: az udvart tanulók szabadidejükben (szünetekben, lyukasórákon, a tanórákon kívüli időszakban) az intézmény nyitvatartási idején belül szabadon igénybe vehetik.  
7.    A folyosók használata a következő: a folyósok igénybevétele csak a tanórákon kívüli időszakban, a tanórán kívüli foglalkozások zavarása nélkül történhet.  
8.    A tantermek használata a következő: a tantermek tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó használati rendjét a foglalkozást tartó pedagógus ismerteti az érintettekkel. A foglalkozások időpontját órarendben rögzítik.  
 
14. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás  
1.    Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás az, hogy:  
-    a tanulók tisztelettudóan viselkedjenek a tanáraikkal, 
-    kulturált magatartást tanúsítsanak,   az intézmény nevéhez, jó hírnevéhez méltóan viselkedjenek,  
-    a felügyeletüket ellátó pedagógus utasításainak eleget tegyenek.  
2.    Az iskola területén, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli programok, foglalkozások alkalmával a tanulók, valamint a pedagógusok számára tilos:  
-    a dohányzás,   
-    a szeszes ital fogyasztása,   
-    kábító és bódító szerek fogyasztása és tartása, valamint  
-    az alkohol és kábító vagy bódító szer által befolyásolt állapotban való megjelenés, tartózkodás.  
 
    III.     A házirend egyéb elemei  
 
1. A tanulói jogviszonyból származó tanulói jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nem szükséges dolgokra vonatkozó szabályok   
A tanulói jogviszonyból származó tanulói jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nem szükséges dolgok iskolába történő bevitelére vonatkozóan a tanulónak be kell tartani az alábbi előírásokat:  
a.    Nem vihetők az iskolába olyan eszközök, melyekkel a tanulók saját, egymás, valamint az iskola dolgozóinak testi épségét veszélyeztetik, illetve balesetet okozhatnak.  
b.    Tilos az iskolába a törvényben meghatározott tárgyakat (tiltott jelképek, kábítószer, alkohol, tűz – és balesetveszélyes vagy fenyegetésre alkalmas eszközöket) bevinni. 
c.    Az iskola területén és  szervezett iskolai rendezvényeken dohányozni, szeszes italt, kábító hatású szereket fogyasztani, illetve az utóbbi szerek hatása alatt megjelenni az intézményben. Nem vihető az iskolába olyan dolog, mely alkalmas arra, hogy a tanórát, a tanítás rendjét megzavarja. Ha a tanuló az óra menetét, a tanítás rendjét megzavarja, tőle a tanítás idejére elvehető a munkát zavaró, nem engedélyezett tárgy és a tanórán nem szükséges dolog.  
Testnevelés órára nem vihető be semmilyen, a testneveléshez nem szükséges dolog, eszköz, valamint a balesetvédelmi, illetve a védő-óvó intézkedések szempontjából tiltott eszköz: pl.: nyaklánc, óra, gyűrű, mobiltelefon stb.  
d.    A tanuló a testnevelési órák ideje alatt a pedagógus felügyeletére bízhatja azokat az értéktárgyait, melyekre a testnevelés órák alatt felügyelni nem tud. Az iskola csak azokért a tárgyakért vállal felelősséget, melyeket a diákok a tanóra megkezdése előtt az iskola dolgozói részére (pedagógus, gondnok stb.) megőrzésre átadnak.  Amennyiben a tanuló 1.-3. pontban foglaltakat figyelmen kívül hagyva hoz be dolgokat az iskolába, az iskola a keletkezett kárért csak szándékos károkozás esetén felel.  
2. Az intézmény elhagyása a tanítási idő alatt  
A tanulók a tanítási idő alatt (amíg aznap a tanítás számukra be nem fejeződik) az iskola területét nem hagyhatják el.   
A jogosulatlan távozás megakadályozására tanári ügyelet működik.  
(Betegség és egyéb rendkívüli helyzetben az osztályfőnök, illetve az igazgató engedélyezheti a távozást.) 3. Ünnepi öltözet  
Az iskolában, valamint az iskolán kívül megtartott ünnepségeken, rendezvényeken a tanuló - az előzetes tájékoztatás alapján - köteles ünnepi öltözetben megjelenni.

Az ünnepi öltözet:  
-    lányoknak: fehér blúz, sötét színű szoknya vagy nadrág  
-    fiúknak: fehér ing, sötét színű öltöny 
4. A tanuló köteles a „hetes” beosztással járó feladatok ellátására  A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek:  
-    felelnek az osztály rendjéért, különösen a tanórákra való becsengetést követően addig, amíg a tanár meg nem 
érkezik. Ha a tanár 5 perc elteltével sem érkezik meg, értesíti az iskolaigazgatót vagy helyettesét. Feladata:  
-    a tanórák előtt és után az osztályterem rendjének ellenőrzése,  
-    a rend megtartása,   
-    a tábla letörlése,   
-    a tanterem szellőztetése,  az osztály tisztaságának megtartása, a szemét összeszedetése, a védő-óvó intézkedések betartatása.  
A hetesek – feladatukkal kapcsolatos – utasításai, kérései a többi tanuló számára kötelezőek.  
5.    Eljárás, ha a tanulón az iskolában való tartózkodása idején betegség jelei mutatkoznak   
1.    Amennyiben a tanuló magán a betegség, rosszullét tüneteit észleli, haladéktalanul köteles jelezni a tanórát tartó pedagógusnak.   
-    Amennyiben a pedagógus a tanulón a betegség, rosszullét tüneteit észleli, haladéktalanul köteles jelezni a tényt az osztályfőnöknek.  
-    Az osztályfőnök a tanuló betegségének gyanúja esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, pl.:  
2.    indokolt esetben elkülöníti a tanulót a többi tanulótól úgy, hogy a tanuló felügyelete biztosított legyen,   
3.    gondoskodik arról, hogy a tanuló orvosi vizsgálata megtörténjen, illetve a szülők tudomást szerezzenek 
gyermekük állapotáról. 
 
6.    Az írásbeli számonkérés rendje  
A tanulókkal egy napon legfeljebb 2 írásbeli témazáró vagy nagydolgozat íratható.  
 
Záró rendelkezések: 
 
A Házirend 2014. szeptember 1-jén lép hatályba, s az előző, 2010. évi egyidejűleg hatályát veszti. 
 
A Házirendet az iskolai diákönkormányzat véleményezte, és elfogadásra javasolta. 
 
Csepreg, 2014. június 20. 
 
 -------------------------------- 
 Balics Gábor  
 a diákönkormányzat vezetője 
 
A Házirendet a Szülői Munkaközösség vezetősége véleményezte, és elfogadásra javasolta. 
 
Csepreg, 2014. június 20.  
 
-------------------------------- 
Mórocz Gyuláné 
a Szülői Munkaközösség vezetője 
 
A Házirendet a nevelőtestület a 2014. június 30-án tartott ülésen véleményezte és elfogadta. 

Csepreg, 2014. június 30. 

----------------------------------
Dorner Kornél
igazgató 

Letölthető házirend

Házirendünk letölthető formában is rendelkezésre áll:

Házirend letöltése

Partnereink

SZC logo

Vas Megyei Szakképzési Centrum


    • Intézmény logo
    • Vas Megyei Szakképzési Centrum Nádasdy Tamás Technikum és Kollégium

      9735 Csepreg, Rákóczi u. 13-15.

    • Telefon: +3694565040

      E-mail: csepreg@ntszki.hu

      OM azonosító: 203062


    2022Vas Megyei Szakképzési Centrum Nádasdy Tamás Technikum és Kollégium